Lilian Hak Hollandia dívája és üdvöskéje, s nem véletlenül: a szédületes frizuráiról, hatalmas zöld szeméről, gyönyörű karcsú és mozgékony testéről, s még inkább elképesztő énekhangjáról, zenekarvezetői képességéről, az ötvenes és hatvanas évek táncos-dzsesszes világának legjavát idéző hangzásvilágát hozó táncos-énekesnő tehetségéről ismert, s arról, hogy könnyedén beszippantja bármelyik jó ízlésű hallgatóját. Az utóbbi évek egyik legkitartóbb hazai post-rock zenekara, a Képzelt Város eddig két oldalhajtással büszkélkedhet: a Sergei 2/6-ban csellóalapú, ambient-kicsengésű lebegtetésre, a The Hostages Went Home esetében pedig markáns hangulatvilágú progresszív rockzenére lehet számítani, ami számtalan műfaji hatásból formál jellegzetes arculatot. Itt a post-rock törékeny mivolta csak hangulatszínező elemként van jelen: a dalok gitárcentrikussága teljesen más lendületet és atmoszférát teremt meg, amit alkalmi légiességében így is talán az Anathemához érdemes hasonlítani, ám a végeredmény mégis tömörebb, vibrálóbb annál.